Linuxos "zip" parancs útmutató kezdőknek (5 példa)

Ahogy a névből sejthető, a "zip" parancs lehetővé teszi számodra archívumok létrehozását. Ebben az útmutatóban átbeszéljük a "zip" parancs alapjait némi könnyen érthető példa használatával.
De mielőtt ezt megtennénk, érdemes megemlíteni, hogy minden itt említett példa tesztelve lett egy Ubuntu 18.04 LTS gépen.

A Linuxos "zip" parancs

A Linuxos "zip" parancs lehetővé teszi számodra fájlok csomagolását és tömörítését (archiválását). A szintaxisa az alábbi:

zip [PARAMÉTEREK] archívum_neve fájlok_listája

És itt van, hogyan magyarázza el a parancs man oldala:
A Zip egy tömörítő és fájlcsomagoló segédprogram Unixra, VMS-re, MS-DOS-ra, OS/2-re, Windows 9x/NT/XP-re, Minix-re, Atari-ra, Macintosh-ra, Amiga-ra, és Acorn RISC OS-re.
Hasonló az Unix-os tar és compress parancsok kombinációjához, és kompatibilis a PKZIP-pel (Phil Katz ZIP-je az MS-DOS-hoz).

Az alábbiak kérdés-válasz típusú példák, amiknek jobb megközelítést kellene adniuk számodra arra, hogy hogyan működik a "zip" parancs. 

Hogyan használd a "zip" parancsot?

Az alap használat meglehetősen könnyű - csak add meg a zip fájl nevét és a tömörítendő fájlokat bemenetként. Itt van egy példa:

zip fájlok.zip fájl1.txt fájl2.txt fájl3.txt

Szóval a cél a fenti parancs mögött a három .txt fájl betömörítése egy .zip fájlba. Itt van a parancs által generált kimenet:

adding: fájl1.txt (stored 0%)
adding: fájl2.txt (stored 0%)
adding: fájl3.txt (stored 0%)

És a fájlok.zip nevű fájl létrehozásra került a jelenlegi munkakönyvtárban.

Hogyan törölj egy fájlt egy archív (tömörített) fájlból?

Ezt a -d parancssori paraméter használatával lehet megtenni. Például, hogy eltávolítsam a fájl3.txt-t a fájlok.zip fájlból, a zip parancsot futtattam az alábbi módon:

zip -d fájlok.zip fájl3.txt

Az eszköz értesített a törlési műveletről az alábbi üzeneten keresztül:

deleting: fájl3.txt

Hogyan adj hozzá új fájlokat létező archív (tömörített) fájlhoz?

Pont mint ahogy a törlési műveletet a -d-vel lehet kivitelezni, abban az esetben, ha új fájlokat akarsz hozzáadni egy létező tömörített fájlhoz, megteheted az -u parancssori paraméterrel.

Itt van egy példa:

zip -u fájlok.zip fájl3.txt fájl4.txt

Itt vannak az üzenetek , amit ez a parancs adott a kimenetben:

adding: fájl3.txt (stored 0%)
adding: fájl4.txt (stored 0%) 

Hogyan töröltesd a "zip"-pel az eredeti fájlokat archiválás után?

Alapértelmezetten nem kerülnek törlésre az eredeti fájlok még azután se, hogy a "zip" létrehozott egy tömörített fájlt. Habár, ha akarod, elérheted, hogy törölje az eszköz az eredeti fájlokat. Ezt az -m parancssori paraméter használatával lehet megtenni.

Itt van egy példa:

zip -m fájlok.zip fájl1.txt fájl2.txt fájl3.txt fájl4.txt

Ez a parancs létrehozta a zip fájlt a kimeneten, mialatt törölte az összes .txt fájlt a folyamatban.

Mik a további hasznos "zip" parancs paraméterek?

Egy parancssori paraméter, amit valószínűleg használni fogsz, az az -x. Ez akkor használatos, amikor ki akarsz hagyni fájlokat a tömörítésből. Szóval amit tenned kell az az, hogy meg kell adnod az -x-et, amit a tömörített fájl neve követ, amit a fájlok nevei követ, amit kiket ki akarsz hagyni.

Például:

zip -x fájlok.zip fájl2.txt

 
Ez a parancs tömöríti az összes fájlt a jelenlegi munkakönyvtárban, kivéve a fájl2.txt-t.

Továbbmenve, a másik parancssori paraméter, amire talán szükséged lehet, az az -r. Lehetővé teszi számodra a rekurzív tömörítést, olyasvalamit, amire akkor van szükség, amikor könyvtárakat akarsz tömöríteni (beleértve természetesen a tartalmukat).

Konklúzió

Csak a felszínt karcoltuk meg, mivel a "zip" parancs sokkal több lehetőséget is kínál. Ha végeztél az itt megbeszélt példák gyakorlásával, megnézheted az eszköz man oldalát, hogy többet tudj meg róla (angol nyelvű).

Forrás:
Linux zip Command Tutorial for Beginners (5 Examples).

Hogyan hozz létre jelszóval védett Zip fájlt Linuxon?

Ez az egyszerű bemutató megmutatja számodra, hogy hogyan hozz létre jelszóval védett Zip fájlt Linuxon, grafikus úton.

Láttuk már, hogy hogyan kell jelszóval levédeni mappákat Ubuntun korábban. Láttunk már titkosított szövegszerkesztőt is Linuxra. Ma megnézzük, hogy hogyan kell jelszóval védett zippelt fájlokat létrehozni Linuxon.

Ubuntut használok ebben a bemutatóban, de használhatsz bármilyen Linux disztribúciót, ami Nautilus (most már Fájloknak hívják) fájlkezelőt használja. Számos módon tudsz titkosítani egy fájlt Linuxon. Valójában dedikált parancssoros eszközök vannak erre a feladatra, de nem azokról fogok beszélni. Megmutatom, hogyan zippelj be egy könyvtárat vagy fájlt dedikált eszköz telepítése nélkül.

JELSZÓVAL VÉDETT ZIP FÁJL LÉTREHOZÁSA LINUXON

Hogy kövesd ezt az útmutatót, bizonyosodj meg róla, hogy Nautilus/Fájlok fájlböngészőt használsz. Ha Fedorát, Ubuntu Unityt vagy bármilyen más GNOME-os Linux disztribúciót használsz, akkor van Nautiluszod.

ELSŐ LÉPÉS

Jobb kattintás a fájl(ok)on és vagy mappán (mappákon) és kattintás a Tömörítésre:

MÁSODIK LÉPÉS

Jelöld ki a tömörítési formátumot, amit választani szeretnél. Számos formátum elérhető, de nem használhatod az összeset fájlok jelszóval való levédéséhez.

A .zip formátum használatát tanácsolom. A tömörítési formátum kiválasztása után kattints az Egyéb Lehetőségekre.

HARMADIK LÉPÉS

A jelszó megadásának lehetőségét fogod látni az Egyéb Lehetőségekben. Ha az általad kiválasztott tömörítési formátum nem támogatja a titkosítást, ez a Jelszó rész ki lenne szűrkítve.

Az is előfordulhat, hogy telepítened kell a tömörítési segédprogramot a titkosítás használatához. Például ha nincs telepített RAR-od, akkor a jelszó lehetőség nem lenne elérhető.

NEGYEDIK LÉPÉS

Írj be egy megfelelő jelszót és kattints a Létrehozásra.

A tömörítés időt vesz igénybe a fájl vagy könyvtár mérete alapján. Egy ehhez hasonló üzenetet fogsz látni, ha a fájlok tömörítése sikeresen befejeződött:

A létrehozott tömörített fájl így tehát jelszóval védett. Ha megpróbálod kicsomagolni, rákérdez a jelszóra.

Ahogy láthatod, senki sem tudja (normál módokon) kicsomagolni ezt a fájlt a jelszó nélkül.

Csak a tájékoztatásodért, a jobb kattintás a jelszóval védett könyvtárra talán azt a látszatot adja, hogy hozzáférsz a titkosított könyvtárhoz a jelszó nélkül, de valójában nem tudod olvasni azokat a fájlokat.

Remélem, hogy ez a gyors útmutató segített jelszóval védett zip fájlok létrehozásában Linuxon. A következő napokban megnézzük, hogy hogyan kell egy könyvtárat jelszóval levédetni Linuxon és hogyan kell megszüntetni a titkosítást. Maradj velünk :)

Felhasznált forrás: How To Create a Password Protected Zip File In Linux

Tar vs Zip vs Gz: Különbségek és hatékonyság

Amikor fájlokat töltünk le, nem ritka, hogy .tar, .zip vagy .gz kiterjesztéseket látunk. De tudod a különbséget a Tar, Zip és Gz között? Miért használjuk őket és melyik hatékonyabb, a tar vagy zip vagy gz?

KÜLÖNBSÉGEK A TAR, ZIP ÉS GZ KÖZÖTT

Ha sietsz vagy csak szeretnél valami könnyen megjegyezhetőt, akkor itt vannak a különbségek a zip, tar és gz között

.tar == tömörítetlen archívum fájl
.zip == (általában) tömörített archívum fájl
.gz == gzip használatával tömörített fájl (archívum vagy sem)

TAR vs ZIP vs GZ
Különbség és teljesítmény összehasonlítás

EGY KICSIT AZ ARCHÍVUM FÁJLOK TÖRTÉNELMÉRŐL

Mint a legtöbb Unixszal és Unix-szerű operációs rendszerrel kapcsolatos dolog, a történet réges régen kezdődött, egy nem túl távoli hetvenes éveknek hívott galaxisban. 1979-ben egy hideg januári reggelen a tar segédprogram feltűnt az újonnan megjelent Unix V7 részeként.

A tar segédprogramot sok fájl hatékony szalagra írásának egy módjaként tervezték. Még ha napjainkban a szalagmeghajtók ismeretlenek is az egyéni Linux felhasználók hatalmas többségének, a tarballok - a tar archívumok beceneve - még mindig általánosan használtak sok fájl vagy akár egy egész könyvtárfa (vagy akár erdők) egyetlen fájlba történő becsomagolására.

Egy kulcsfontosságú észben tartandó dolog, hogy egy sima tar fájl csak egy archívum, aminek az adata nincs tömörítve. Más szavakkal, ha becsomagolsz 100 50 kB-os fájlt egy tarba, akkor egy 5000 kB körüli archívumot kapsz. Az egyetlen haszon, amit a tar használatától várhatsz, egyedül a fájlrendszer okozta tárhelyveszteség elkerülése, mivel a legtöbb némileg tagoltan foglal le helyet (például az én rendszeremen egy egy bájt hosszúságú fájl 4 kB helyet foglal, 1000 ilyen pedig 4 MB-ot, amíg a megfelelő tar archívum "csak" 1 MB-ot).

Itt érdemes megemlíteni, hogy a tar természetesen nem az egyetlen szabványos Unix eszköz archívumok létrehozására. Programozók valószínűleg ismerik az ar-t, mivel ezt használják legtöbbször statikus eljáráskönyvtárak létrehozására. ami nem több, mint fordított fájlok archívuma. De az ar használható bármilyen archívum létrehozására. Valójában a Debian rendszereken használt .deb csomagfájlok ar archívumok! És a MacOS X-en lévő mpkg csomagok gzippel tömörített cpio archívumok. Ettől függetlenül sem az ar, sem a cpio nem ért el olyan népszerűséget, mint a tar a felhasználók között. Talán azért, mert a tar parancs elég jó volt és könnyen használható.

Nem az a fajta tar, amit te keresel

Az archívumok létrehozása jó. De ahogy telt az idő és a személyi számítógépek korának eljövetelével az emberek észrevették, hogy óriási tártelületet megtakaríthatnak az adatok tömörítésével. Így a tar bemutatkozása után egy évtizeddel kijött a zip az MS-DOS világába, egy tömörítést támogató archíváló formátumként. A legáltalánosabb tömörítési séma a ziphez a csökkentés, ami maga az LZ77 algoritmus implementációja. De a PKWARE általi fejlesztéstől a zip formátum szabadalmi megterhelésektől szenvedett évekig.

Így ezzel párhuzamosan létrehozták a gzipet, hogy egy szabad szoftverbe implementálják az LZ77 algoritmust, bármilyen PKWARE szabadalom megsértése nélkül.

Egy kulcseleme az Unix filozófiának, hogy "egy dolgot csinálj és csináld jól", a gzipet csak fájlok tömörítésére tervezték. Így ahhoz, hogy tömörített archívumot csinálj, először létre kell hoznod egy archívumot a tar segédprogrammal például és utána tömöríted az archívumot. Ez egy .tar.gz fájl (időnként .tgz-nek rövidítik, hogy bővítsék a zűrzavart - és, hogy megfeleljenek a rég elfeledett 8.3 MS-DOS-os fájlnév korlátozásoknak.

Ahogy a számítógép tudomány fejlődött, egyéb tömörítési algoritmusokat hoztak létre jobb tömörítési arány érdekében. Például a Burrows–Wheeler algoritmust a bzip2-ben implementálták (.tar.bz2 archívumokhoz vezetett). Vagy újabban az xz, ami egy LZMA algoritmus implementáció, hasonló a 7zip segédprogramban használthoz.

ELÉRHETŐSÉG ÉS KORLÁTOK

Ma szabadon használhatsz bármilyen archív fájl formátumot Linuxon és Windowson egyaránt. De ahogy a zip formátum natívan támogatott Windowson, ez különösen jelen van kereszt-platformos környezetekben. Váratlan helyeken találkozhatsz a zip fájlformátummal. Például a Sun-nál Jar archívumokhoz van megtartva a fájlformátum, ami lefordított Java alkalmazások közzétételére használatos. Vagy a LibreOffice vagy egyéb irodai programcsomagok által használt OpenDocument fájlok (.odf, .odp). Mindezen fájlformátumok zip archívumok álcázva. Ha kíváncsi vagy, ne habozz kinyitni egyet, hogy lásd, mi van belül:

sh$ unzip some-file.odt 
Archive:some-file.odt
extracting: mimetype 
inflating: meta.xml 
inflating: settings.xml 
inflating: content.xm
[...] 
inflating: styles.xml 
inflating: META-INF/manifest.xml

Mindezek ellenére az Unix-szerű világban még mindig a tar arcíhívum típust részesítik előnyben, mert a zip fájlformátum nem támogat minden Unix fájlrendszer metaadatot megbízhatóan. Az utóbbi állítás bizonyos konkrét magyarázataihoz tudnod kell, hogy a ZIP fájlformátum csak egy kis részét adja meg a kötelező fájl attribútumoknak minden bejegyzés tárolásához: fájlnév, módosítás dátuma, jogosultságok. Ezeken az alapvető attribútumokon túl egy archívum csomagolónak tárolnia kell további metaadatokat a ZIP fejléc úgynevezett extra mezőjében. De ahogy az extra mezők implementáció meghatározottak, nincs garancia még a megfelelő archívumhoz ugyanazon metaadat halmaz tárolására és visszanyerésére sem. Ellenőrizzük ezt egy minta archívumon:

sh$ ls -lsn data/team
total 0
0 -rw-r--r-- 1 1000 2000 0 Jan 30 12:29 team

sh$ zip -0r archive.zip data/

sh$ zipinfo -v archive.zip data/team

Central directory entry #5:
---------------------------
  data/team
  [...]
  apparent file type:                             binary
  Unix file attributes (100644 octal):            -rw-r--r--
  MS-DOS file attributes (00 hex):                none

  The central-directory extra field contains:
  - A subfield with ID 0x5455 (universal time) and 5 data bytes.
    The local extra field has UTC/GMT modification/access times.
  - A subfield with ID 0x7875 (Unix UID/GID (any size)) and 11 data bytes:
    01 04 e8 03 00 00 04 d0 07 00 00.

Ahogy láthatod, a tulajdonjogi információ (UID/GID) az extra mező része — Talán nem egyértelmű, ha nem ismered a hexadecimálist, sem a ZIP metaadatot, ami little endian-ban van tárolva, de az "e803" rövidítve "03e8", amivel "1000" a fájl UID. És a "07d0" "d007", ami 2000, a fájl GID.

Ebben az adott esetben az Info-Zip eszköz elérhető a Debian rendszeremen, némi hasznos metaadatot tárolva az extra mezőben. De nincs garancia arra, hogy ezt az extra mezőt minden archiváló írja. És ha mégis, nincs garancia arra, hogy az archívum kibontására használt eszköz megérti.

Ellenben nem tagadhatjuk meg a hagyományt, a tarballok további használatának motivációjaként, ezzel a kis példával megértetted, hogy miért vannak még mindig olyan (ritka?) esetek, ahol a tar nem kiváltható zippel. Ez különösen igaz, ha meg szeretnéd tartani az összes szabványos fájl metaadatot.

TAR VS ZIP VS GZ HATÉKONYSÁG TESZT

Tárhelybeli hatékonyságról fogok beszélni, nem időbeli hatékonyságról, de ökölszabály, hogy minél hatékonyabb egy tömörítő algoritmus, annál több CPU-t igényel.

Valamint, hogy legyen fogalmad a különböző tömörítési algoritmusok által elérhető tömörítési arányról, összegyűjtöttem a merevlemezemen körülülbelül 100 MB-ot a népszerűbb fájlformátumokból. Itt vannak a Debian Strech rendszeremen elért eredmények (minden méret a du -sh-val lett kijelezve)

fájltípus	.jpg	.mp3	.mp4	.odt	.png	.txt
fájlok száma	2163	45	279	2990	2072	4397
hely a lemezen	98M	99M	99M	98M	98M	98M
tar	94M	99M	98M	93M	92M	89M
zip (nincs tömörítés)	92M	99M	98M	91M	91M	86M
zip (csökkentés)	87M	98M	93M	85M	77M	28M
tar + gzip	86M	98M	93M	82M	77M	27M
tar + bz2	87M	98M	93M	42M	71M	22M
tar + xz	70M	98M	22M	348K	51M	19M

Becsült tárhely nyereség .jpg, .mp3 és .txt fájlokon

Arra bíztatlak, hogy ezeket az eredményeket erős fenntartásokkal kezeld. Az adatfájlok tulajdonképpen a merevlemezemen lévő fájlok voltak és nem tartom őket reprezentatívnak semmilyen módon. Aztán be kell vallanom, hogy nem véletlenszerűen választottam ki ezeket a fájlokat. Korábban már említettem, hogy az .odf fájlok eleve .zip fájlok. Így a tömörítéssel elért szerény nyereség nem meglepő (kivéve a bzip2 és az xz esetében, de ezeket az adatfájljaim alacsony különbözősége által okozott statisztikai rendellenességnek tartom - számos biztonsági mentés alkalmazása vagy ugyanazon dokumentumok verzióival történő munka.

Most a .jpg, .mp3 és .mp4-et illetően: Talán tudod, hogy ezek eleve tömörített adatfájlok. Még jobb, talán hallottad, hogy ezek veszteséges tömörítést használnak. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatod vissza pontosan az eredeti képet egy JPEG tömörítés után. És ez igaz. De ami kevésbé ismert a veszteséges tömörítés fogalma után, az az, hogy az adat másodjára veszteségmentes Huffman változó szóhosszúságú algoritmussal kerül tömörítésre az adatredundancia eltávolítása érdekében.

Mindezen okok miatt várható, hogy JPEG képek vagy MP3/MP4 fájlok tömörítése nem vezet nagy nyereséghez. Kérlek vedd figyelembe, hogy egy tipikus fájl tartalmaz magasan tömörített adatot és némi tömörítetlen metaadatot is egyaránt, ezzel nyerhetünk egy kicsit itt. Ez megmagyarázza, hogy miért van észrevehető nyereségem JPEG képeknél, miután sok van belőle - így az összesített metaadat méret nem annyira elhanyagolható a teljes fájlmérethez viszonyítva. Még egyszer, az MP4 fájlok xz-vel történő tömörítésénél tapasztalt meglepő eredmények valószínűleg a különféle tesztjeim során használt MP4 fájlok nagy hasonlóságával kapcsolatosak. Vagy nem?

Hogy véglegesen eloszlassuk ezeket a kétségeket, erősen bíztatlak, hogy csináld meg a saját összehasonlításaidat. És ne habozz megosztani velünk az észrevételeidet a lenti hozzászólás részleggel!

Felhasznált forrás: Tar Vs Zip Vs Gz: Difference and Efficiency