Linuxos "znew" parancs útmutató kezdőknek (példákkal)

Tudtad, hogy a Linux kínál egy olyan lehetőséget, hogy újratömörítsd .Z fájlokat .gz fájlokká? Igen, a "znew" parancs lehetővé teszi ezt számodra. Ebben az útmutatóban átbeszéljük a "znew" parancs alapjait némi könnyen érthető példa használatával.
De mielőtt ezt megtennénk, érdemes megemlíteni, hogy minden itt említett példa tesztelve lett egy Ubuntu 18.04 LTS gépen.

A Linuxos "znew" parancs

Ahogy már fentebb említve lett, a "znew" parancs lehetővé teszi .Z fájlok konvertálását .gz fájlokká az újratömörítésük által. A szintaxisa az alábbi:

znew [ -ftv9PK] [ név.Z ...  ]

És itt van, amit a man oldal mond erről a parancsról:
A Znew újratömöríti a fájlokat .Z (tömörített) formátumról .gz (gzip) formátumra.
Ha már eleve gzip formátumú fájlt szeretnél újratömöríteni, nevezd át a fájlt .Z kiterjesztésűre, majd alkalmazd a "znew"-t.

Az alábbiak kérdés-válasz típusú példák, amiknek jobb megközelítést kellene adniuk számodra arra, hogy hogyan működik a "znew" parancs.

Hogyan használd a "znew" parancsot?

Meglehetősen egyszerű - csak add meg a .Z fájl nevét bemenetként. Itt van egy példa:

znew fájlok2.Z

 Ez a parancs létrehozza a "fájlok2.gz"-t, eltávolítva az eredeti .Z fájlt a folyamatban.

Mi van akkor, ha egy .gz fájl már létezik ugyanezzel a névvel?

Ha egy .gz fájl már létezik ugyanezzel a névvel a jelenlegi munkakönyvtáradban, a "znew" parancs megerősítést fog kérni, hogy felül akarod-e írni vagy sem.

Például az én esetemben az alábbi parancs:

znew fájlok2.Z

Az alábbi megerősítési kérdést eredményezte:

gzip: fájlok2.gz already exists; do you wish to overwrite (y or n)?

Szóval megnyomod az "y"-t, ha igen, ha nem, nyomd meg az "n"-t. Alternatívaként használd az -f parancssori paramétert, hogy .Z formátumról .gz formátumra, ha egy .gz fájl már eleve létezik.

Hogyan írasd ki a "znew"-vel a részleteket a kimenetben?

A -v parancssori paraméter lehetővé teszi a "znew" számára részletek kiírását, például a nevet és a százalékos csökkentést minden tömörített fájlhoz. Itt van egy példa:

Mik az egyéb hasznos "znew" paraméterek?

Egy maréknyi van. Például a -t teszteli a fájlokat az eredetik törlése előtt, a -9 biztosítja, hogy a leglassabb tömörítési metódust (optimális tömörítés), és a -P biztosítja, hogy "csöveket" (pipes) használjon a konverzióhoz, hogy csökkentse a lemezterület használatot.

Az alábbi a teljes listája a "znew" által felkínált paramétereknek:

-f     Kényszeríti a tömörítést .Z formátumról .gz-re akkor is, ha már eleve

létezik egy .gz fájl.

       -t     Teszteli az új fájlokat, mielőtt az eredetiket törölné.

       -v     Bőbeszédű. Kiírva a nevét és a tömörítési százalékát minden
tömörített fájlnak.

       -9     A leglassabb tömörítési metódus használata (optimális tömörítés).

       -P     "Csövek" (pipes) használata a konverziókhoz lemezterület használat

csökkentéséhez.

       -K     Megtart egy .Z fájlt, ha kissebb, mint a .gz fájl; megában foglalja

a -t paramétert.

Konklúzió

Ha a munkádba beletartozik fájlok Linuxon terminálon való tömörítése és kitömörítése, a "znew" parancs hasznos lehet számodra. Ebben az útmutatóban átbeszéltünk némi a "znew" által kínált kulcslehetőséget. Több információkért nézd meg az eszköz man oldalát (angol nyelvű).

Forrás:
Linux znew Command Tutorial for Beginners (with Examples).

Linuxos "zmore" parancs útmutató kezdőknek (5 példa)

Néha meg szeretnéd nézni egy tömörített fájl tartalmát anélkül, hogy először kitömörítenéd. Örülni fogsz, hogy tudod, a Linux felajánl egy parancssoros eszközt ennek megtételére. Ebben az útmutatóban átbeszéljük a "zmore" parancs alapjait némi könnyen érthető példa használatával.
De mielőtt ezt megtennénk, érdemes megemlíteni, hogy minden itt említett példa tesztelve lett egy Ubuntu 18.04 LTS gépen.

A Linuxos "zmore" parancs

A "zmore" parancs Linuxon alapvetően egy fájl-olvasó szűrő, tömörített szöveg teljes képernyős megjelenítésére. A szintaxisa az alábbi:

zmore [ név ...  ]

És itt van, hogy hogyan definiálja az eszköz man oldala:
A Zmore egy szűrő, ami lehetővé teszi, hogy tömörített vagy sima szövegfájlok vizsgálatát teljes képernyős módban egy terminálon.A Zmore olyan fájlokon működik, amik tömörítővel, csomagolóval vagy gzip-pel kerültek tömörítésre, és működik tömörítetlen fájlokon is. Ha egy fájl nem létezik, akkor a Zmore rákeres egy fáljra, aminek ugyanaz a neve, azzal a kiegészítéssel, hogy .gz, .z, vagy .Z a fájl kiterjesztése.

A Zmore alapértelmezetten szünetet tart mindig, amikor betelik a képernyő, kiírva a --More-- szót a képernyő alján. Ha a felhasználó utáma kocsi vissza (carriage return) (többnyire Enter) gombot nyom, még egy sor íródik ki. Ha a felhasználó szóközt (space) nyom, akkor újra betelik a képernyő. További lehetőségek később lesznek felsorolva.

Hogyan használd a "zmore"-t?

Feltételezzük, hogy van egy csomagolt fájlod -.teszt.html.gz az én esetemben -, aminek a tartalmát szeretnéd gyorsan megnézni egyszerre egy oldal vagy sor megjelenítéssel egy terminál képernyőn. Itt van, hogy hogyan használhatod erre a "zmore"-t:
 

zmore teszt.html.gz

 
A fentebb említett parancs az alábbi kimenetet adta:

 

Szóval láthatod, hogy az első oldala a fájlnak kiírásra került a kimenetben. Megnyomhatod az Enter billentyűt, hogy megnézd a fájl további tartalmát soronként (egyszerre csak egy sor íródik ki). A kilépéshez nyomd meg a "q"-t.

Hogyan jeleníttess meg a "zmore"-ral egyszerre több sort? 

Természetesen az Enter billentyű többszöri lenyomása egy megoldás, de nem elegáns. Egy jobb megoldás a szóköz (space) billentyű, ami egy teljes képernyőt betölt egyszerre.

Habár ha több sorral szeretnéd egyszerre görgetni a tartalmat, akkor nyomd meg az "i" billentyűt, utána egy számot, ami a görgetendő sorok számát adja meg.

i<space>
              i sorral több megjelenítése, (vagy egy újabb teljes képernyő, ha 

nincs paraméter megadva)

Alternatívaként a Ctrl+D-t is megnyomhatod, hogy a Zmore 11 sorral többet jelenítsen meg.

^D     11 sorral több megjelnítése (egy ``görgetés'').  Ha az "i" meg van adva, 
akkor a görgetési méret i-re lesz beállítva.

Hogyan hagyj ki sorokat vagy képernyőket a "zmore"-ral?

A "zmore" parancs két lehetőséget kínál erre:

is - i sor kihagyása és az egész képernyőt betöltő sorok kiírása

if - i teljes képernyő kihagyása és az egész képernyőt betöltő sorok kiírása

Hogyan írasd ki az "zmore"-ral a jelenlegi sor számát?

Bármikor a "zmore" használata közben, ha tudni akarod a jelenlegi sor számát, csak nyomd meg az =-t.
Például az én esetemben a "zmore" 35-öt írt ki a képernyő alján, amikor megnyomtam az =-t.

 

Hogyan határozza meg a "zmore" a terminál karakterisztikáját?

Ez az /etc/termcap fájlon keresztül kerül megvalósításra. A man oldal részletesen elmagyarázza:

A Zmore megnézi az /etc/termcap fájlt, hogy meghatározza a terminál karakterisztikáját, és, hogy meghatározza az alapértelmezett ablakméretet. Egy olyan terminálon, ami 24 sort képes megjeleníteni, az alapértelmezett  ablakméret 22. Hogy egy alapértelmezettől eltérő oldalazót használj, állítsd be a PAGER környezeti változót a kívánt program értékére, mint például kevesebbre.

Hogy megváltoztasd a képernyőméretet, használd az "iz" metódust. Itt van, hogy hogyan van elmagyarázva:

iz  -   ugyanaz, mintha szóközt nyomnál, kivéve, hogy az i, ha jelen van, az új

ablakméretté válik.

Konklúzió

A "zmore" parancs jól jön azoknak, akik sokat dolgoznak tömörített fájlokkal. Az eszköz tanulási folyamata nem meredek. Már eleve átbeszéltünk néhány hasznos "zmore" nyújtotta parancssori lehetőséget. Hogy többet tudj meg, nézd meg az eszköz man oldalát (angol nyelvű).

Forrás:

Linux zmore Command Tutorial for Beginners (5 Examples).

Tar vs Zip vs Gz: Különbségek és hatékonyság

Amikor fájlokat töltünk le, nem ritka, hogy .tar, .zip vagy .gz kiterjesztéseket látunk. De tudod a különbséget a Tar, Zip és Gz között? Miért használjuk őket és melyik hatékonyabb, a tar vagy zip vagy gz?

KÜLÖNBSÉGEK A TAR, ZIP ÉS GZ KÖZÖTT

Ha sietsz vagy csak szeretnél valami könnyen megjegyezhetőt, akkor itt vannak a különbségek a zip, tar és gz között

.tar == tömörítetlen archívum fájl
.zip == (általában) tömörített archívum fájl
.gz == gzip használatával tömörített fájl (archívum vagy sem)

TAR vs ZIP vs GZ
Különbség és teljesítmény összehasonlítás

EGY KICSIT AZ ARCHÍVUM FÁJLOK TÖRTÉNELMÉRŐL

Mint a legtöbb Unixszal és Unix-szerű operációs rendszerrel kapcsolatos dolog, a történet réges régen kezdődött, egy nem túl távoli hetvenes éveknek hívott galaxisban. 1979-ben egy hideg januári reggelen a tar segédprogram feltűnt az újonnan megjelent Unix V7 részeként.

A tar segédprogramot sok fájl hatékony szalagra írásának egy módjaként tervezték. Még ha napjainkban a szalagmeghajtók ismeretlenek is az egyéni Linux felhasználók hatalmas többségének, a tarballok - a tar archívumok beceneve - még mindig általánosan használtak sok fájl vagy akár egy egész könyvtárfa (vagy akár erdők) egyetlen fájlba történő becsomagolására.

Egy kulcsfontosságú észben tartandó dolog, hogy egy sima tar fájl csak egy archívum, aminek az adata nincs tömörítve. Más szavakkal, ha becsomagolsz 100 50 kB-os fájlt egy tarba, akkor egy 5000 kB körüli archívumot kapsz. Az egyetlen haszon, amit a tar használatától várhatsz, egyedül a fájlrendszer okozta tárhelyveszteség elkerülése, mivel a legtöbb némileg tagoltan foglal le helyet (például az én rendszeremen egy egy bájt hosszúságú fájl 4 kB helyet foglal, 1000 ilyen pedig 4 MB-ot, amíg a megfelelő tar archívum "csak" 1 MB-ot).

Itt érdemes megemlíteni, hogy a tar természetesen nem az egyetlen szabványos Unix eszköz archívumok létrehozására. Programozók valószínűleg ismerik az ar-t, mivel ezt használják legtöbbször statikus eljáráskönyvtárak létrehozására. ami nem több, mint fordított fájlok archívuma. De az ar használható bármilyen archívum létrehozására. Valójában a Debian rendszereken használt .deb csomagfájlok ar archívumok! És a MacOS X-en lévő mpkg csomagok gzippel tömörített cpio archívumok. Ettől függetlenül sem az ar, sem a cpio nem ért el olyan népszerűséget, mint a tar a felhasználók között. Talán azért, mert a tar parancs elég jó volt és könnyen használható.

Nem az a fajta tar, amit te keresel

Az archívumok létrehozása jó. De ahogy telt az idő és a személyi számítógépek korának eljövetelével az emberek észrevették, hogy óriási tártelületet megtakaríthatnak az adatok tömörítésével. Így a tar bemutatkozása után egy évtizeddel kijött a zip az MS-DOS világába, egy tömörítést támogató archíváló formátumként. A legáltalánosabb tömörítési séma a ziphez a csökkentés, ami maga az LZ77 algoritmus implementációja. De a PKWARE általi fejlesztéstől a zip formátum szabadalmi megterhelésektől szenvedett évekig.

Így ezzel párhuzamosan létrehozták a gzipet, hogy egy szabad szoftverbe implementálják az LZ77 algoritmust, bármilyen PKWARE szabadalom megsértése nélkül.

Egy kulcseleme az Unix filozófiának, hogy "egy dolgot csinálj és csináld jól", a gzipet csak fájlok tömörítésére tervezték. Így ahhoz, hogy tömörített archívumot csinálj, először létre kell hoznod egy archívumot a tar segédprogrammal például és utána tömöríted az archívumot. Ez egy .tar.gz fájl (időnként .tgz-nek rövidítik, hogy bővítsék a zűrzavart - és, hogy megfeleljenek a rég elfeledett 8.3 MS-DOS-os fájlnév korlátozásoknak.

Ahogy a számítógép tudomány fejlődött, egyéb tömörítési algoritmusokat hoztak létre jobb tömörítési arány érdekében. Például a Burrows–Wheeler algoritmust a bzip2-ben implementálták (.tar.bz2 archívumokhoz vezetett). Vagy újabban az xz, ami egy LZMA algoritmus implementáció, hasonló a 7zip segédprogramban használthoz.

ELÉRHETŐSÉG ÉS KORLÁTOK

Ma szabadon használhatsz bármilyen archív fájl formátumot Linuxon és Windowson egyaránt. De ahogy a zip formátum natívan támogatott Windowson, ez különösen jelen van kereszt-platformos környezetekben. Váratlan helyeken találkozhatsz a zip fájlformátummal. Például a Sun-nál Jar archívumokhoz van megtartva a fájlformátum, ami lefordított Java alkalmazások közzétételére használatos. Vagy a LibreOffice vagy egyéb irodai programcsomagok által használt OpenDocument fájlok (.odf, .odp). Mindezen fájlformátumok zip archívumok álcázva. Ha kíváncsi vagy, ne habozz kinyitni egyet, hogy lásd, mi van belül:

sh$ unzip some-file.odt 
Archive:some-file.odt
extracting: mimetype 
inflating: meta.xml 
inflating: settings.xml 
inflating: content.xm
[...] 
inflating: styles.xml 
inflating: META-INF/manifest.xml

Mindezek ellenére az Unix-szerű világban még mindig a tar arcíhívum típust részesítik előnyben, mert a zip fájlformátum nem támogat minden Unix fájlrendszer metaadatot megbízhatóan. Az utóbbi állítás bizonyos konkrét magyarázataihoz tudnod kell, hogy a ZIP fájlformátum csak egy kis részét adja meg a kötelező fájl attribútumoknak minden bejegyzés tárolásához: fájlnév, módosítás dátuma, jogosultságok. Ezeken az alapvető attribútumokon túl egy archívum csomagolónak tárolnia kell további metaadatokat a ZIP fejléc úgynevezett extra mezőjében. De ahogy az extra mezők implementáció meghatározottak, nincs garancia még a megfelelő archívumhoz ugyanazon metaadat halmaz tárolására és visszanyerésére sem. Ellenőrizzük ezt egy minta archívumon:

sh$ ls -lsn data/team
total 0
0 -rw-r--r-- 1 1000 2000 0 Jan 30 12:29 team

sh$ zip -0r archive.zip data/

sh$ zipinfo -v archive.zip data/team

Central directory entry #5:
---------------------------
  data/team
  [...]
  apparent file type:                             binary
  Unix file attributes (100644 octal):            -rw-r--r--
  MS-DOS file attributes (00 hex):                none

  The central-directory extra field contains:
  - A subfield with ID 0x5455 (universal time) and 5 data bytes.
    The local extra field has UTC/GMT modification/access times.
  - A subfield with ID 0x7875 (Unix UID/GID (any size)) and 11 data bytes:
    01 04 e8 03 00 00 04 d0 07 00 00.

Ahogy láthatod, a tulajdonjogi információ (UID/GID) az extra mező része — Talán nem egyértelmű, ha nem ismered a hexadecimálist, sem a ZIP metaadatot, ami little endian-ban van tárolva, de az "e803" rövidítve "03e8", amivel "1000" a fájl UID. És a "07d0" "d007", ami 2000, a fájl GID.

Ebben az adott esetben az Info-Zip eszköz elérhető a Debian rendszeremen, némi hasznos metaadatot tárolva az extra mezőben. De nincs garancia arra, hogy ezt az extra mezőt minden archiváló írja. És ha mégis, nincs garancia arra, hogy az archívum kibontására használt eszköz megérti.

Ellenben nem tagadhatjuk meg a hagyományt, a tarballok további használatának motivációjaként, ezzel a kis példával megértetted, hogy miért vannak még mindig olyan (ritka?) esetek, ahol a tar nem kiváltható zippel. Ez különösen igaz, ha meg szeretnéd tartani az összes szabványos fájl metaadatot.

TAR VS ZIP VS GZ HATÉKONYSÁG TESZT

Tárhelybeli hatékonyságról fogok beszélni, nem időbeli hatékonyságról, de ökölszabály, hogy minél hatékonyabb egy tömörítő algoritmus, annál több CPU-t igényel.

Valamint, hogy legyen fogalmad a különböző tömörítési algoritmusok által elérhető tömörítési arányról, összegyűjtöttem a merevlemezemen körülülbelül 100 MB-ot a népszerűbb fájlformátumokból. Itt vannak a Debian Strech rendszeremen elért eredmények (minden méret a du -sh-val lett kijelezve)

fájltípus	.jpg	.mp3	.mp4	.odt	.png	.txt
fájlok száma	2163	45	279	2990	2072	4397
hely a lemezen	98M	99M	99M	98M	98M	98M
tar	94M	99M	98M	93M	92M	89M
zip (nincs tömörítés)	92M	99M	98M	91M	91M	86M
zip (csökkentés)	87M	98M	93M	85M	77M	28M
tar + gzip	86M	98M	93M	82M	77M	27M
tar + bz2	87M	98M	93M	42M	71M	22M
tar + xz	70M	98M	22M	348K	51M	19M

Becsült tárhely nyereség .jpg, .mp3 és .txt fájlokon

Arra bíztatlak, hogy ezeket az eredményeket erős fenntartásokkal kezeld. Az adatfájlok tulajdonképpen a merevlemezemen lévő fájlok voltak és nem tartom őket reprezentatívnak semmilyen módon. Aztán be kell vallanom, hogy nem véletlenszerűen választottam ki ezeket a fájlokat. Korábban már említettem, hogy az .odf fájlok eleve .zip fájlok. Így a tömörítéssel elért szerény nyereség nem meglepő (kivéve a bzip2 és az xz esetében, de ezeket az adatfájljaim alacsony különbözősége által okozott statisztikai rendellenességnek tartom - számos biztonsági mentés alkalmazása vagy ugyanazon dokumentumok verzióival történő munka.

Most a .jpg, .mp3 és .mp4-et illetően: Talán tudod, hogy ezek eleve tömörített adatfájlok. Még jobb, talán hallottad, hogy ezek veszteséges tömörítést használnak. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatod vissza pontosan az eredeti képet egy JPEG tömörítés után. És ez igaz. De ami kevésbé ismert a veszteséges tömörítés fogalma után, az az, hogy az adat másodjára veszteségmentes Huffman változó szóhosszúságú algoritmussal kerül tömörítésre az adatredundancia eltávolítása érdekében.

Mindezen okok miatt várható, hogy JPEG képek vagy MP3/MP4 fájlok tömörítése nem vezet nagy nyereséghez. Kérlek vedd figyelembe, hogy egy tipikus fájl tartalmaz magasan tömörített adatot és némi tömörítetlen metaadatot is egyaránt, ezzel nyerhetünk egy kicsit itt. Ez megmagyarázza, hogy miért van észrevehető nyereségem JPEG képeknél, miután sok van belőle - így az összesített metaadat méret nem annyira elhanyagolható a teljes fájlmérethez viszonyítva. Még egyszer, az MP4 fájlok xz-vel történő tömörítésénél tapasztalt meglepő eredmények valószínűleg a különféle tesztjeim során használt MP4 fájlok nagy hasonlóságával kapcsolatosak. Vagy nem?

Hogy véglegesen eloszlassuk ezeket a kétségeket, erősen bíztatlak, hogy csináld meg a saját összehasonlításaidat. És ne habozz megosztani velünk az észrevételeidet a lenti hozzászólás részleggel!

Felhasznált forrás: Tar Vs Zip Vs Gz: Difference and Efficiency