Linux használatakor garantáltan szükséges a sudo vagy su parancsokat használni. A legtöbb ember azonban még mindig összezavarodik a kettőtől, és nem érti a különbségüket.
Ebben az útmutatóban megértjük az egyes parancsokat és azok szintaxisát, valamint néhány példát kínálunk a különböző használati módokra. Így kényelmesen tudhatod majd, hogy mit és mikor kell használni.
A Sudo parancs
A sudo a Linuxban a SuperUser Do rövidítése. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a parancsokat rendszergazdai jogosultságokkal hajtsák végre. Amikor egy parancsot sudo segítségével futtatsz, meg kell adnod az aktuális felhasználó jelszavát, hogy hitelesítsd az adott parancs futtatását.
Csak akkor tudsz parancsot végrehajtani a sudo használatával, ha benne vagy a sudoers fájlban. A sudoers fájlt a rendszergazda használja arra, hogy a felhasználók root-ként futtathassák a különböző parancsokat. Minden parancsot root-ként hajt végre a rendszergazda, hogy ellenőrizni tudja, melyik felhasználó hajtja végre a parancsot, és milyen parancsot hajt végre.
Íme a sudo parancs szintaxisa:
$ sudo parancs
Íme egy példa az apt tároló frissítésére. Próbáljuk meg frissíteni sudo használata nélkül, és nézzük meg, mi történik.
Egy hibaüzenetet kapunk, amely szerint nincs jogosultságunk a parancs végrehajtásához.
Ha azonban ugyanazt a parancsot sudo-val futtatjuk, akkor sikerül végrehajtani. De meg kell adnunk az aktuális felhasználó jelszavát.
Ha root felhasználóként vagy bejelentkezve, nem kell hozzáadni a sudo parancsot a parancs futtatásakor. Például a következő módon futtathatod a frissítés parancsot:
Tegyük fel, hogy megpróbálod a sudo parancsot végrehajtani a terminálodon, és az alábbi hibaüzenetet kapod. Ez azt jelenti, hogy nem vagy hozzáadva a sudoers fájlhoz.
A rendszergazda azonban a következő szintaxissal hozzáadhat:
$ sudo usermod -aG [username]
Így root felhasználóként kiváltságos parancsot hajthatsz végre.
A Su parancs
A su parancsot akkor használjuk, ha fiókot szeretnénk váltani, és más felhasználóként szeretnénk bejelentkezni. A parancsot használhatjuk a root fiókra való váltáshoz is.
Itt a szintaxis egy másik felhasználói fiókra való váltáshoz:
$ su [felhasználónév]
A su paranccsal meg kell adnod annak a felhasználói fióknak a jelszavát, amelyre váltani szeretnél.
A root fiókra való váltáshoz használja a következő parancsot:
$ su
Az előző parancs a root fiók jelszavának megadására szólít fel. Azonban előfordulhat, hogy a következő hibaüzenettel találkozol:
Ha ez történik, az azt jelenti, hogy nem engedélyezted a root fiókot.
Ha engedélyezés nélkül akarsz root fiókra váltani, használd a sudo su parancsot az alábbiak szerint:
Alternatívaként engedélyezheted a root fiókot a következő paranccsal:
$ sudo passwd root
Most már átválthatsz a root fiókra, és megadhatod az előző lépésben létrehozott root jelszót.
A su paranccsal különböző opciókat használhatsz.
Ahhoz, hogy a könyvtárat a root fiókba való váltás után megváltoztasd, és a shell valódi bejelentkezésnek tűnjön, a su parancs végrehajtásakor tegyél egy kötőjelet.
$ su -
Ha van egy másik shell, amelyet a root-fiókra való váltás után szeretnél futtatni, akkor a következő szintaxissal adhatod meg az -s jelzőt és a shell elérési útvonalát:
$ su -s [a-shell-elérhetési-útvonala]
A -p opcióval a teljes környezetet is megőrizheti váltáskor. Íme egy példa:
A munkamenetből való kilépéshez és az aktív felhasználóra való átváltáshoz írd be az exit parancsot.
Sudo és Su közötti különbség
A sudo parancsot akkor használjuk, ha olyan parancsot szeretnénk futtatni, amelyhez root jogosultságok szükségesek. A sudo hozzáadása lehetővé teszi, hogy a parancsot root felhasználóként futtassa a root fiók nélkül. Ha a root vagy egy másik felhasználói fiókra szeretne váltani, akkor a su parancsot használhatja, amelyet a célfelhasználói fiók követ.
A sudo parancs segítségével meg kell adnia az aktív fiók jelszavát. A su parancs azonban megköveteli, hogy megadja annak a fióknak a jelszavát, amelyre váltani szeretne. A sudo használata ajánlott a root fiókra való váltás helyett, hogy minimalizáljuk a parancsok root fiókkal történő futtatásának kockázatát.
Konklúzió
A sudo és a su parancssori segédprogramok a Linuxhoz elérhetőek. A su lehetővé teszi, hogy ideiglenesen egy másik felhasználói fiókra váltson, míg a sudo lehetővé teszi, hogy egy parancsot rendszergazdai jogosultságokkal futtasson. Különböző példákon keresztül láttuk, hogyan használhatjuk a két parancsot. Most már érted, hogyan használhatod a két lehetőséget Linuxon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése