2019. február 23., szombat

A StyleGAN (nyílt forrákódú szoftver/algoritmus) és az élethű (szinte teljesen valósághű) arcképek

A StyleGAN az Nvidia (Tero Karras, Samuli Laine, és Timo Aila) alkotása, ami a Generative Adversarial Neworks (GANs) (Ian Goodfellow és kollégái) korábbi munkáján alapul.
A StyleGAN GitHub oldala itt található.
This Person Does Not Exist (Ez a személy nem létezik).
A fentebbi oldalon található StyleGAN által generált arcképek olyan szinten élethűek/valósághűek, hogy amúgy úgy egyébként fel sem merülne bennem, hogy számítógép hozta létre őket, ha a weboldal címe nem említené.
Komolyan azt hinném/gondolnám, hogy igazi személyek arcképeit látom.
A weboldal minden két másodpercben egy új mesterséges képpel bővül, de egyszerre csak egyet jelenít meg.
Ehhez kapcsolódik egy teszt is, ami a StyleGAN fejlesztőitől független:
Which face is real? (Melyik arc az igazi?)
Te el tudod dönteni elsőre? Nekem nem ment. A hamis (a StyleGAN által generált) képre kattintottam elsőre.
A Learn (Tanulás) oldalon részletes (angol nyelvű) leírás és illusztrációk segítségével megtanulhatjuk egy pillantásra kiszűrni a hamis képeket, mivel a szoftver minden egyes létrehozott arcképen hagy árulkodó nyomokat.
A szoftverről/algoritmusról bővebben a Methods (Metódusok) oldalon lehet (angolul) olvasni.

2019. február 9., szombat

Élvezed a Netflix-et? A FreeBSD-nek kellene megköszönnöd

A Netflix az egyik legnépszerűbb Streaming szolgáltatás a világon.

De ezt már eleve tudod. Nem?

Amit valószínűleg nem tudsz, az az, hogy FreeBSD-t használ, hogy a tartalmát eljuttassa hozzád.

Igen, így van. A Netflix a FreeBSD-re támaszkodik, hogy felépítse a cégen belüli tartalomkézbesítési/taralomelosztási hálózatot (CDN) (Content Delivery Network / Content Distribution Network).

A CDN szerverek egy csoportja a világ különböző helyein. Főleg arra használatosak, hogy "nehéz tartalmat", mint képeket és videókat juttassanak el a végfelhasználóhoz gyorsabban, mint egy centralizált (központosított) szerverrel.

Ahelyett, hogy kereskedelmi CDN szolgáltatás mellett döntenének, a Netflix megépítette a cégen belüli Open Connect-nek (Nyílt/nyitott kapcsolat-nak) nevezett CDN-jét.

Az Open Connect egyedi hardvert használ, az Open Connect Appliance-t. A lenti képen láthatod. Képes kezelni 40 Gb/s adatot és 248 TB-os tároló kapacitása van.

A Netflix Open Connect Appliance gépe FreeBSD-t futtat

A Netflix ingyen biztosítja az Open Connect Appliance-t megfelelő internetszolgáltatóknak. Ezen a módon a lényegi Netflix tartalom lokalizált és a szolgáltató hatékonyabban tudja a tartalmat kiszolgálni.

Ez az Open Connect Appliance FreeBSD operációs rendszert futtat, és majdnem kizárólag nyílt forráskódú szoftvereket futtat.

A Netflix FreeBSD "Head"-et használ


Arra számítanál, hogy a Netflix a FreeBSD stabil kiadását használja egy ilyen kritikus infrastruktúrához, de a Netfix a head/current verziót követi. A Netflix azt mondja, hogy a "head" követése lehetővé teszi számukra, hogy előretekintők és innovációra fókuszálóak maradjanak.

Itt vannak a Netflix által látott előnyök a FreeBSD követésében:
  • Gyorsabb jellegzetesség iteráció
  • Gyorsabb hozzáférés FreeBSD jellegzetességekhez
  • Gyorsabb bug javítások
  • Lehetővé teszi az együttműködést
  • Minimalizálja az egyesítési (merge) konfliktusokat
  • Amortizálja az egyesítési "költségeket"

A FreeBSD "head" futtatása lehetővé teszi számunkra nagy mennyiségű adatok nagyon hatékony eljuttatását a felhasználók felé, mialatt fenntartja a nagy sebességű jellegzetesség fejlesztést.

Tavaly (2018) óta még a Google is a Debian testing-et használja a Debian stable helyett. Valószínűleg ezek a vállalatok az élenjáró jellegzetességeket minden mással szemben jobban preferálják.

Mint a Google, a Netflix is szintén tervezi bármilyen kód felfelé közvetítését (upstream), amit csak tudnak. Ennek segítenie kellene a FreeBSD-t és egyéb FreeBSD-n alapuló BSD disztribúciót.

Szóval mit ér el a Netflix a FreeBSD-vel?
Itt van némi gyors statisztika:
A FreeBSD és árucikkrészek használatával elérünk 90 Gb/s-os TLS titkosított kiszolgáló kapcsolatot 55% CPU-val egy 16 magos 2.6 GHz-es CPU-n. 

Netflix

Napjainkban a nagyvállalatok többnyire Linuxra támaszkodnak a szerverinfrastruktúrájukhoz, de a Netflix a BSD-be helyezte bizalmát. Ez egy jó dolog a BSD közösségnek, mert ha egy ipari vezető, mint a Netflix a BSD mögé helyezi a súlyát, mások követhetik a vezetőt. Mit gondolsz?

Forrás:
Enjoy Netflix? You Should Thank FreeBSD - It's FOSS.

2019. február 3., vasárnap

Sötét napok várják a nyílt internetet

Utáljuk őket, akárcsak te, de ők az egyetlen lehetőség számunkra, hogy továbbra is ingyen biztosítsunk tartalmat számodra. Szeretnéd kikapcsolni a reklámblokkolót, mielőtt folytatnád a cikk olvasását? Köszönjük!

Nem vitás, hogy az internet az egyik gerinccsontja a mai modern világnak. Mégis úgy tűnik, hogy a nyílt internet vége felé tartunk hosszú távon; Egy internetnek, ami tiszteli a felhasználói adatvédelmet és biztonságot, és védi őket a cenzúrától és követéstől, úgy tűnik, hogy rég vége van. A jövő még sötétebb lesz, ahogy a vállalatok még több hatalomhoz jutnak.

Ha érdekel az online adatvédelem és biztonság, akkor az összképet együtt kell látnod és értened, ahogy a különböző kormányok, titkosszolgálatok és nagyvállalatok mind a legjobbjukat adják, hogy a saját érdekeiket szolgálják, mintsem inkább a nyílt és szabad internet megtartására törekednének. Pont ahogy próbálod megérteni a történelem szociális, gazdasági, vallási és tudományos faktorait, meg kellene próbálnod megérteni, hogy hogyan működik az egész ma, hogy összegezve tönkretegyék a nyílt internetet.

Nincsen titkos Illuminati által támogatott alapítvány az internet elpusztítására. Csak a kormányok, titkos ügynökségek, és óriás vállalatok kombinációja, ahogy mindegyikük próbálja rátenni a kezét egyenként. Meg fogjuk látni, hogy miért ez a helyzet.

Áruló szabályozások

Kormányok világszerte együttműködnek újabban, hogy törvényeket és szabályozásokat csináljanak az internethez kapcsolódóan. Sajnos ezek legtöbbje nem segítőkész az online adatvédelem és biztonság témakörében, hanem inkább megengedik a cenzúrát és óriásvállalatok profitálását. Ezen törvények némelyike megtöri az internet legalapvetőbb lényegét.

Ezek egyikét feltöltési szűrők és link adónak hívják, ami egy folyamatban lévő szabályozás az EU-ban, és átmenni készül nagyon hamar. Az egy katasztrófa az internetnek:

Feltöltési szűrők és link adó (Upload Filters & Link Tax)



A szabályozás itt minden weboldalt felelőssé tesz a rajtuk lévő minden tartalomért, amit hosztolnak, és csak egy 1 órás periódust ad illegális tartalmak törlésére, mielőtt felelőssé teszi őket érte, annak ellenére, hogy nem ők annak a tartalomnak az eredeti alkotói. A szabályozás minden weboldaltól azt kívánja, hogy szűrjék a tartalmat MIELŐTT publikálásra kerülne a platformon, nem utána.

Ahhoz, hogy azt megtegyék, a szabályozás minden weboldaltól azt kéri, hogy implementáljanak feltöltési szűrőket, amiknek mindenképpen ellenőrizniük kell minden egyes darabját a feltöltött tartalomnak, legyen az szöveg, videó, hang, vagy bármilyen más formátumú szerzői jogvédett/illegális anyag, és blokkolják őket a publikálástól.

Ez megtörné az internetet, mert például a Facebook, YouTube, Reddit, Google+, Snapchat, WhatsApp és sok más szolgáltatás felhasználók százmillióit szolgálja ki naponta. Gyakorlatilag lehetetlen a Facebooknak, hogy például minden egyes bejegyzést ellenőrizzen, minden képet, minden videót, minden egyes aktivitást a felhasználó által mielőtt publikálásra kerülne a Facebookon. Az internet nem lenne képes funkcionálni egy olyan törvény alatt. A startup cégeknek élenjáró technológiákat kell implementálnia, hogy szűrjenek minden tartalmat, és az alkotók gyakorlatilag lehetetlennek fogják találni, hogy bármilyen jelentőségteljes aktivitást végezzenek az interneten.

Ha az előző szabályozásra katasztrófaként gondolsz, akkor várj, hogy meghalld ezt: A link adó szabályozás meg fogja követelni bárkitől, aki "előnézetet" mutat bármilyen újságírói dokumentumból, hogy először licencet szerezzenek a publikálótól.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen weboldalnak, például a Facebooknak vagy a Googlenek, ami tényleg mutat előnézetet egy ott elérhető linkről megnyitás előtt, szüksége lesz megszereznie egy licencet a dokumentum/cikk szerzőjétől, és ez mindegyikükre érvényes az egész világban. Ez nem csak nagy szolgáltatókra érvényes, hanem mindenkire, aki online cikkeket ír, például bloggerek, szükségük lesz licencre csak ahhoz, hogy linkeljenek egy némi más weboldalra. Tudósok és kutatok, akik internetes selejtezésre alapozzák a munkájukat, be kell, hogy fejezzék minden aktivitásukat.

Ezen szabályozások mindegyike többségi támogatást szerzett az EU parlamentben a korai szavazati fázisban, és a végső szavazás, mielőtt ezek a szabályozások életbe lépnek, 2019 márciusában lesz.

Támogatás és Hozzáférés jegyzék (Assistance and Access Bill)


Ausztrália, ahogyan szokta, egy másik szintre ment. Az Ausztráliai parlament elfogadott egy jegyzéket, Támogatás és Hozzáférés jegyzék néven, ami megköveteli az Ausztráliában működő tech cégektől, hogy implementáljanak gyengeségeket és sebezhetőségeket a rendszereikbe, beleértve titkosítást, hogy lehetővé tegyék a hatóságoknak Ausztráliában az emberek adataihoz való hozzáférést, akármikor szükséges, terrorizmus vagy gyerekpornó, vagy más problémák esetében.

Ez a szabályozás egy katasztrófa, mert először minden Ausztrál tech céget sebezhetővé tesz külső hackereknek. És másodszor megtör mindent, ami adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos; Az információ biztonságos tárolásához való jog, és a jog, hogy senkinek se legyen lehetővé téve a felhasználó magánéletének megtörése.

A tech ipar Ausztráliában még mindig sokkban van egy ilyen szabályozás elfogadása után.

Egyéb szabályozások

A híres netsemlegesség (Net Neutrality), ami 2015-ben lett bemutatva az USA-ban, kényszerítette az internetszolgáltatókat, hogy minden rajtuk keresztül áramló adatot kezeljenek egyenértékűen; Megakadályozva különböző előfizetési modellek kínálatát különböző internetes szolgáltatásokhoz, és szintén megakadályozta (elméletileg) a hozzáférések lassítását/korlátozását bizonyos szolgáltatásokhoz vagy weboldalakhoz.

Azonban 2017-ben az FCC (Federal Communications Commission) (Szövetségi Távközlési Bizottság) döntött a netsemlegesség visszavonásáról, és újra engedélyezte az internet szolgáltatóknak a korábbi manipulációkat, amiknek a cselekvését megakadályozták két évig. Ellenintézkedésként néhány állam, mint például California, implementálták a saját netsemlegességi szabályaikat újra, de a legtöbb állam az USA-ban megmaradt mindenféle szabályozás nélkül az ügyfelek védelmét illetően.

A cenzúráról beszélve, az USA valószínűleg a legjobb nemzet a földön, amelyik alkalmazza. A PRISM project (megfigyelési program), amit Edward Snowden buktatott le, megengedte biztonsági ügynökségeknek az USA-ban, mint a CIA, NSA és FBI, hogy hozzáférjenek bármilyen olyan technológiai adathoz, ami az USA-ban működő bármilyen technológia céggel és az ügyfeleikkel (beleértve külföldieket) kapcsolatos. Semmilyen adat nincs biztonságban az USA-ban.

Kevesebb versengés = Nagyobb monopólium

Tavaly a Microsoft bejelentette, hogy a híres zárt forráskódú böngészője, az Edge, eldobja a régi zárt "EdgeHTML" motorját, és egy Chromium alapú motorra vált. Alapból ennek nagyszerű hírnek kellene lennie; Több nyílt forráskódú használt kód és kevesebb létező töredezettség a fejlesztőknek fejlesztői weboldalakon való munkához. Ki ne lenne boldog, hogy az Internet Explorer öröksége eltűnt?

Azonban úgy tűnik, hogy a halála ennek a szörnyű motornak igazából rosszabb, mint a létezése eleve. A Chromium főleg a Google által fejlesztett, és azt csinál vele, amit akar. Ha az Edge szintén a Chromium Blink-nek hívott motorját használja, ami a WebKit egyik forkja, akkor az internet felhasználóknak főleg két renderelő motor marad: A Blink a Google-től és a Gecko a Mozilla-tól.

A NetMarketShare tavaly év végi statisztikája szerint 61.75%-a a globális piaci részesedése (asztali) a Chrome-hoz tartozik, csak 4.92% a Firefox-hoz:



Az Internet Explorer még mindig a piac 11%-ért felel. míg az Edge 4.34%-ot irányít, szóval a Microsoft összességében körülbelül 15%-ot irányít. Az Internet Explorer lekapcsolódása várható, miután a Windows 7 és a Windows 8.1 is eléri életciklusa végét, utána a Microsoft befejezi a javításukat bármilyen patchekkel (beleértve a biztonságot is). A felhasználóknak ekkor Windows 10-re kell frissíteniük, hogy az Edge-t használják (az Edge csak Windows 10-en érhető el). 

Ha a böngészők piaci részesedésének ez a 15%-a hozzáadódik a Chrome-hoz/Chromium-hoz, akkor 75%-ért fog felelni. A Mozilla fél, hogy ez még több hatalmat ad a Google-nek, és visszavisz a böngészőháborúk korába, ahol bizonyos weboldalak egy böngészőn működtek, de egy másikon nem.

Néhány év után a Firefox felhasználók pont úgy találhatják magukat, mint a Linux felhasználók; Egy extrém kis része az összes felhasználónak, akkor miért fáradna bárki a saját szoftverének/weboldalának/szolgáltatásainak rajta való támogatásával?

Sok ember úgy gondolja, hogy ez csak egy renderelő motorokhoz kapcsolódó technikai probléma, de nem az. A renderelő motorok a kernelei az összes böngészőnek. A Mozilla, alapítványként, jóval előrehaladottabb a felhasználók magánéletének tiszteletében, mint a Google. Ha a Mozilla pénzügyi összeomlással szembesül zsugorodó felhasználói bázis és olyan weboldalak miatt, amik nem támogatják a motorjukat, akkor összeomolhat. Ha ez utóbbi megtörténik, akkor nem marad senki, akit érdekelne az adatvédelmünk a böngészők világában, és magával rántana sok más adatvédelem és biztonság projektet, amit a Mozilla jelenleg támogat. A Tor böngésző például teljes mértékben Firefoxon alapul. 

Az adatvédelem halott

 
Sokat kutakodtam újabban egyének adatvédelme és biztonsága témakörben, ennek eredményeképpen rátettem a kezem több tíz a témával kapcsolatos kutatási papírra, de minél többet olvasol, annál inkább rájössz, hogy a különböző módok mennyisége, amivel cégek, kormányok és biztonsági ügynökségek megtörik mindenkinek az adatvédelmét, az megdöbbentő. Hogy védd magad, az alábbiakat kell tenned:
  1. Legyen nagyon jó szintű biztonság/adatvédelem tudatosságod, és általános számítógép tudomány ismereted.
  2. Korlátoznod kell közösségi oldalak, alkalmazások és online szolgáltatások használatát.
  3. Tedd biztonságossá a DNS kéréseidet (titkosított DNS).
  4. Tedd biztonságossá a kapcsolatot közted és a weboldal/személy között, amivel/akivel kapcsolatba szeretnél lépni (VPN/SSH alagút).
  5. Használj jó titkosítási metódust fájljaidhoz és egyéb érzékeny adataidhoz.
  6. Légy biztos afelől, hogy a fájlok, amiket törölsz, igazából/valóban törlésre kerülnek.
  7. Távolíts el minden közösségi alkalmazást a telefonodról, és mindent ami engedélyt kér a fájljaidhoz/médiádhoz/mikrofonodhoz/kamerádhoz való hozzáféréshez.. (Észrevettem, hogy minden fényképem egyszer fel lett töltve a Google +-ra, a tudtom nélkül, anélkül, hogy az engedélyt megadtam volna rá, mivel előretelepített volt, nem is tudtam, amíg el nem lopták és felfedeztem, hogy még mindig megvannak a fotóim).
  8. Szintén jó e-mail szolgáltatást kell, hogy használj, például ProtonMail, ha biztonságossá szeretnéd tenni a e-mailjeidet. 
  9. Szintén finomhangolnod kell a böngésződ adatvédelmi beállításait és rengeteg kiegészítőt kell telepítened, hogy megvédd magad (reklámok, követők, sütik letiltása, és bizonyosodj meg róla, hogy minden HTTPS, szintén akadályozd meg a felhasználó ujjlenyomatozást (user-fingerprinting), vászon ujjlenyomatozást (canvas-fingerprinting) és felhasználó-ügynök (user-agent) összehasonlítást.
  10. Finomhangolnod kell az operációs rendszeredet és meg kell bizonyosodj róla, hogy nem szivárogtat adatot vagy nem telefonál haza.
  11. Szintén meg kell bizonyosodj róla, hogy a routered és a vezeték nélküli kommunikációd biztonságos.
  12. Néha a hardvered kompromittált/érintett lehet (Meltdown/Spectre Intel processzorokhoz, és minden egyes régi okostelefon, amit az eladó cég nem frissít egy vagy körülbelül egy éve a kiadása óta).
  13. Biztonságossá kell tenned a fizikai hozzáférést eszközeidhez.
  14. Okos módokat kell találj arra, hogy megakadályozz oldalsó csatorna (side channel) támadásokat. Valószínűleg nem fogsz.
  15. Nincs mód arra, hogy tudd, vajon egy általad használt szoftver tartalmaz-e ismeretlen nulla napos (zero-day) sebezhetőségeket, ami fel lett fedezve egy titkos ügynökség által, és eladásra került a kormánynak több millió dollárért csak azért, hogy kémkedjenek utánad.
  16. Sok más támadási faktort, amiket el sem tudsz képzelni. 

Majdnem a felhasználók 99%-a nem tudta megtenni és nem is fogja megtenni ezeket. Ha egy cég vagy egy kormány az adataidra pályázik, akkor ezen a ponton valószínűleg meg fogják szerezni. Igen, sok biztonsági jellegzetesség birtoklása a zsebedben jobb, mint nulla birtoklása, de a nap végén egyetlen nem biztonságos lekérdezés nagyon megsebezhet attól függően, hogy milyen szinten kell biztosítanod magad.

Az internet üzleti modellje

A legeleje ennek a cikknek udvariasan arra kér, hogy kapcsold ki a reklámblokkolódat. De ha megteszed, akkor a Google követő scriptjei látni fognak téged és reklámokat fognak megjelentetni számodra, ami eléggé az ellen van, amiről ez a cikk szól. Bloggerként ellentétes pozícióban látom magam: Elmondom mennyire rosszak és károsak a reklámok és követő scriptek, és ugyanakkor arra kérlek, hogy kapcsold ki a reklámblokkolódat, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy kifizessük a számlákat.

A reklámok még mindig az egyik fő üzleti modellje az internetnek. A Google, annak ellenére, hogy hatalmas cég, a profitjának több mint 90%-át csak a reklámokból szedi. A Facebooknak hasonló története van. Mivel ezek a cégek a szolgáltatást ingyen kínálják, az egyetlen mód, hogy lehetővé tegyék maguknak a folytatást az az, hogy felajánlják némi aspektusait a felhasználói adatoknak a hirdetőknek, ezért a követés folytatódik és az adatvédelemmel kapcsolatos problémák is folytatódnak.

 Ha ezt a metódust meg akarjuk állítani vagy szüntetni, akár szabályozások miatt vagy mert több felhasználó telepít reklámblokkolót, akkor az internet működésének módja is megváltozik; Internetes szolgáltatások, mint a Google kereső, Facebook vagy YouTube havi díjat fognak kérni a szolgáltatásaik használatáért. Online blogok, mint például a miénk, szintén fizetést fognak kérni minden egyes cikkért, amit el szeretnél olvasni (nagy újságok, mint például a The Economist, Bloomberg és mások már most is ezt csinálják).

A szegény emberek nem fogják olyan hasznosnak találni az internetet, mint korábban, és a gazdag még gazdagabb lesz, míg a szegény még szegényebb lesz.

Konklúzió

Mindezen faktorok futása és együttműködése az, amitől azt hisszük, hogy sötét napok jönnek.

Reméljük, hogy ez a bejegyzés egy riasztóul szolgál minden adatvédelmi és biztonsági képviselőnek/támogatónak világszerte, hogy lépésre szánják magukat. Megérteni a kockázatait az internetnek, ami felé tartunk, hívd a képviselőidet és terjeszd a tudatosságot az efféle problémákkal kapcsolatban és hogy miért fontosak mindannyiunk számára.

Egy nap, attól félek, a gyermekemre nézek és azt mondom neki:
Mielőtt megszülettél, volt egy internetünk, ahol bárki kapcsolatba léphetett bárkivel az egész világon, a cenzúrától, követéstől és eltérítéstől való félelem nélkül. Annyira decentralizált internetünk volt, hogy egyik kormány vagy cég se tudta egyedül irányítani. Nagyszerű hozzáférésünk volt mindenféle tudáshoz, amire szükségünk volt a világban. Hiányolom azokat a napokat!

A Slax egy remek Linux disztribúció, ami USB-ről működik

A Slax egy hordozható Linux disztribúció, ami USB-ről működik, célja egy moduláris, modern, pehelysúlyú Linux disztribúció létrehozása, amit bárhova ellehet vinni egy USB kulcson. Szintén Debian alapú, ami lehetőséget ad neked, mint felhasználónak rengeteg Debian biztosította csomaghoz való hozzáféréshez az apt parancs használatával.

A Slax 9.6 körülbelül két évvel ezelőtt (2017 novemberében) került kiadásra. A jelenlegi legfrissebb verzió (9.6.6) 24 nappal ezelőtt, 2019.01.02-én jelent meg.
A lentebbi teszt írásakor (2018.12.17-én) a 9.6-os verzió volt a legfrissebb, szóval letöltöttük a 9.6-os verziót és kipróbáltuk, a tapasztalataink eddig nagyszerűek vele, lásd az ismertetőt lejjebb a Slax részletesebb bejárásáért.

Slax Linux ismertető

A Slax 9.6 csak 260 MB méretben, ezzel az egyik legkisebb Linux disztribúció. Egy gyors internetkapcsolaton való letöltése nem kellene, hogy 10 percnél többet vegyen igénybe.

Azonban a Slax egy kicsit különleges abból a szempontból, hogy nem szükséges (és nem is kellene) USB kulcsokra égetni hagyományos programokkal és metódusokkal, de inkább formázd az USB kulcsodat Ext4 fájlrendszerre, és utána csak bontsd ki az ISO fájl tartalmát az USB kulcsra. Végül futtatnod kellene egy bootinst.bat nevű script-et, ami a /<usb_name>/slax/boot/ mappában található, hogy a bootloader-t megfelelően beállítsd.

Azért említjük meg ezt az információt, mert beletelt némi időbe, mire kitaláltuk, hogy a Slax miért bootol egy hagyományos ISO égető használatával való/történő égetés után, úgy tűnik, hogy különleges bánásmódot igényel!

Mindenesetre a Slax az USB-ről való bootolás után három különböző módot kínál számodra:


1. Persistent Mode (Perzisztens, megmaradó/fennálló/állandó mód): Minden változtatást és fájlt megtart, amiket minden alkalommal elmentettél. Még akkor is, ha kihúzod/bedugod az USB-t újra és újra, mindig meg fogod találni a módosításokat és a telepített szoftvereket, amiket oda telepítettél, pont úgy, ahogy otthagytad őket.
2. Fresh Mode (Friss mód): Egy új kezdet indítása és a korábban elvégzett módosítások törlése.
3. Copy to RAM Mod (Másolás a RAM-ba mód): Az előző két móddal ellentétben, amik USB-ről indítják a rendszert, és azon is dolgoznak rajta, ez a mód az egész Slax rendszert a RAM-ba másolja; Gyorsabbá és simábbá teszi a vele való munkát. Azonban nem fogod tudni elmenteni a változtatásokat ezzel a móddal (és nem is fogod megtalálni a Persistent Mode-ban elvégzett változtatásokat).

Mi a Persistent Mode-dal mentünk tovább, ami az alapértelmezett, és elértük a grafikus asztalt:

 Slax 9.6 Alapértelmezett Asztal

A Slax Linux 9.6 a Fluxbox ablakkezelővel érkezik alapértelmezetten. Ez azért van, hogy olyan gyorssá tegyék a rendszert, amennyire lehetséges, szintén, hogy olyan kicsivé tegyék az ISO fájlt, amennyire lehetséges. Az egyik jó dolog az az, hogy a Slax a Wicd hálózatkezelővel érkezik alapértelmezetten, és szintén szállít vezeték nélküli kártya meghajtóprogramokat. Az alapjául szolgáló Debian 9-cel ellentétben az internetkapcsolat a Slax 9.6-ban könnyen működhet másodpercet alatt:

Wicd a Slax 9.6-ban

A Slax szintén a Chromium webböngészővel érkezik alapértelmezetten is. Ez egy furcsa választás, mert a Firefox jobban tudott volna teljesíteni kisebb és régebbi hardveren, mint a Chromium, és szintén kevesebb RAM-ot fogyasztana a tapasztalatunk alapján. Mégis, a disztribúció alkalmas mindenre, amire szükséged lehet: Webböngészés és egyéb dolgok elvégzése a terminál emulátor használatával:

A Chromium böngésző a Slax 9.6-on

Az egyik dolog, amit nem kedvelünk az az, hogy a disztribúció az XTerm terminál-lal jön. Az XTerm-et nehéz kezelni, és nem könnyen támogatja a másolást és beillesztést, ahogyan a GNOME terminál például. Jobb lett volna, ha egy másik terminál emulátor lett volna telepítve alapból:
 

Az Apt fut az XTerm-en belül

Észrevettük, hogy a disztribúció lassú, ha USB-ről indítod, mintha inkább a RAM-ból használva. Ez várható volt, mivel egy USB 2.0-ás kulcsról használtuk, de ha sok feladatot szeretnél elvégezni gyorsan, akkor biztosan a "Copy to RAM" ("Másolás a RAM-ba") módot választva kellene bootolnod. Sokkal gyorsabb volt RAM-ból indítva. Csak legyél biztos benne, hogy elegendő RAM-od van a PC-dben, egyébként problémákkal szembesülhetsz, amikor kifutsz a memóriából.

Nem kedveltük az alapértelmezett Fluxbox ablakkezelőt, szóval megpróbáltuk telepíteni az LXDE-t. Szimplán alkalmaztuk az alábbi parancsot, hogy telepítsük az LXDE-t az összes komponensével együtt a Slax-on:

apt install lxde

Aztán, hogy futtassuk az LXDE-t, ezt alkalmaztuk:

./etc/X11/Xsession

És lett egy működő LXDE asztalunk:

LXDE asztal a Slax-on
 
Az egyik szép dolog a Slax-szal kapcsolatban az az, hogy a változtatások, amiket elvégzel, könnyen hozzáférhetőek később bárhonnan máshonnan;
Ha a merevlemezed eredeti rendszerébe bootolsz, és rámész az USB kulcsra, láthatnál minden mentett fájlt és módosítást, amit elvégeztél a rendszeren a /slax/changes mappán belül:

Slax Változtatások Mappa

A Slax 9.6 bootolása USB kulcsról körülbelül 12 másodpercet vesz igénybe:

root@slax:~# systemd-analyze
Startup finished in 6.972s (kernel) + 5.684s (userspace) = 12.657s

A RAM fogyasztás 250 MB körül van (üres asztal):

      total   used  free shared buff/cache available
Mem:  3389    245   2380    95     762       2823
Swap: 511     0     511

A Slax 9.6 a Linux kernel 4.9-cel érkezik. láthatod az alapértelmezetten telepített Slax csomagok teljes listáját.

A Slax a különleges dizájnjában és hordozhatóságában lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy legyen egy teljes Linux disztribúció a zsebükben, ami szintén testre szabható minden lehetséges módon. Birtokolhatod a saját rendszeredet minden speciális fájloddal, jelszavaiddal, képeiddel, programjaiddal és minden mással, amire bármikor szükséged lehet. Szintén lehetséges létrehoznod egy új ISO képfájlt az összes módosításoddal és fájloddal; Szóval több USB kulcsod lehet, egy az egyetemhez, egy a tanulóknak, egy a munkához.. És így tovább.

Összegzés

A Slax egy nagyon kézenfekvő és testre szabható Linux disztribúció, ami közvetlenül USB-ről fut. Az erőfeszítés, amit beleraktak, hogy hordozhatóvá és modulárissá tegyék, egyértelműen hatalmas. Amíg néhány alapértelmezett szoftver lehet, hogy nem olyan, amivel sokan egyetértenének, nagyon könnyű bárminek a telepítése/törlése, amire a Slax-ból az igényeidnek megfelelően szükséged lehet.

Letöltheted a Slax-ot a fő weboldalukról, csak válaszd ki az architektúrát, amit szeretnél.

Sajnos amíg a Slax betölt egy mélyedést egy valódi piacon, csak 8 ember támogatja a Patreon-jukon:


Ha hasznosnak találod a Slax-ot, és szeretnéd, hogy továbbra is létezzen, akkor gondold meg a fejlesztő pénzzel való támogatását.

Mit gondolsz a Slax-ról? Megfontolnád a használatát a jövőben? Oszd meg a gondolataidat a kommentekben.

2019. február 2., szombat

A Flameshot egy lenyűgöző képernyőkép eszköz

Ha olyasvalaki vagy, akinek sokat kell képernyőképek mentésével foglalkoznia a munkája során. akkor az alapértelmezett képernyőkép eszközöket (például GNOME Screenshot, Kscreenshot...) nagyon korlátozottnak fogod találni a napi szükségleteidhez. Azok az eszközök nem jönnek más funkcióval, minthogy csak képernyőképet készíts a képernyő egyes részeiről.

A Flameshot egy kereszt-platformos, ingyenes és nyílt forráskódú eszköz képernyőképek készítésére, sok beépített jellegzetességgel, hogy megspórolja az időd. A fő funkció, amit kedvelni fogsz az az, hogy lehetővé teszi a levett képernyőkép közvetlen szerkesztését; Hozzáadhatsz elmosás effektet, szövegeket, formákat és nyilakat az összes színnel, amit szeretnél, pont közvetlenül a képernyőkép készítése (levétele) után. Ez nem egy új ablakban történik, hanem inkább az asztalon, ahol magát a képet csináltad.

Flameshot ismertető

A Flameshot képernyőkép eszköz

A program az alábbi jellegzetességeket kínálja;
  • Ceruza (Pen): Létrehoz egy véletlenszerű szöveget vagy formát egy szabad ceruzával a képernyőképen.
  • Vonal (Line): Létrehoz egy egyenes vonalat a képernyőképen.
  • Nyíl (Arrow): Hozzáad egy nyilat egy megadott irányban.
  • Téglalap (Rectangle): Hozzáad egy téglalapot a képernyőképhez ugyanazzal a színnel, amit kiválasztottál.
  • Kör (Circle): Hozzad egy kört.
  • Kiemelő (Marker): Lehetővé teszi, hogy hozzáadj egy kiemelést bárhová, ahová szeretnél.
  • Elmosás (Blur): Ha cenzúrázni szeretnél némi szöveget vagy bármi mást egy képernyőképről, könnyedén elmoshatod.
  • Szintén nagyon könnyen mozgathatod a képernyőkép területet, akármikor szeretnéd, vagy megváltoztathatod a felbontását.
  • Másolhatod a képet a vágólapra.
  • A Flameshot lehetővé teszi a képernyőképek feltöltését közvetlenül az Igmgur-ra. Ha ezt megteszed, lehetőged lesz kapni egy interneten megosztható linket arra a képernyőképre, amit éppen szerkesztettél!
  • Elmentheted a képernyőképet helyileg egy általad megadott előreformázott névvel.

A felhasználói felület és a program más opciói testre szabhatóak a "Preferences" ablakban:

Flameshot Beállítások ablak

Hogyan telepítsd a Flameshot-ot

A Flameshot elérhető a legtöbb Linux disztribúción. Hogy Ubuntu-n telepítsd, futtasd:
 
sudo apt install flameshot
 
A Flameshot Fedorán való telepítése:

sudo dnf install flameshot

Arch Linuxon:

sudo pacman -S flameshot
 

OpenSUSÉn:

sudo zypper in flameshot

A Flameshot szintén elérhető Windowson való telepítésre (válaszd ki az architektúrád, és utána görgess le a hatalmas kimenet végére és látni fogod a letöltési linket, most éppen itt található a 64 bites), és forrásból lefordítható más platformokra is.

Alternatívaként letölthetsz némi RPM, DEB és AppImage fájlokat közvetlenül a project oldaláról.

A Flameshot beállítása, hogy működjön, amikor megnyomjuk a PrintScreen-t


Alapból a legtöbb Linux disztribúción, amikor megnyomod a PrintScreen gombot a billentyűzeten, az alapértelmezett képernyőkép eszköz képet készít a teljes képernyőről. Ez helyett azt szeretnénk, hogy a Flameshot induljon el automatikusan, amikor megnyomunk a PrintScreen gombot.
 Ennek megtételére, az asztali környezetedtől függően, nyisd meg a Billentyűparancsokat (Keyboard Shortcuts), és adj hozzá egy új parancsot, így:

 Flameshot hozzáadása a PrintScreen gombhoz

A parancsnak flameshot gui-nak kell lennie. Miután hozzáadod, a PrintScreen gombot megadhatod hozzátartozó billentyűnek egyszerűen a megnyomásával (miután kiválasztottad az új hozzátartozó billentyű megadását).

Most már minden alkalommal, amikor megnyomod a PrintScreen-t, a Flameshot elindul.

A Flameshot az alábbi billentyűparancsokat kínálja magának:
Nyílbillentyűk: A kiválasztás mozgatása 1 pixellel.
Shift + nyílbillentyűk: A kiválasztás átméretezése 1 pixellel.
Esc: A rögzítésből való kilépés.
Ctrl + C: Másolás vágólapra.
Ctrl + S: A kiválasztás mentése fájlként.
Ctrl + Z: A legutóbbi módosítás visszavonása.
Space (Szóköz): A kiválasztott eszköz opcióival rendelkező oldalsáv láthatóságának be/kikapcsolása.
Jobb klikk: Színválasztó mutatása.
Egérgörgő: Az eszköz vastagságának kiválasztása.

Konklúzió

Tiszta, hogy rengeteg erőfeszítést raktak ennek az eszköznek a létrehozásába. A Flameshot sok felhasználó rengeteg idejét spórolná meg képernyőképek készítése során vegyes elfoglaltságok során, amit a munkájuk szerint csinálhatnak (csak gondolj tartalomkészítőkre, bloggerekre, újságírókra, kutatókra és mindenki másra). Ahogy mi tudjuk, nincs más olyan eszköz Linuxon, ami ugyanezekkel a funkciókkal rendelkezik és szintén nyílt forráskódú (A Flameshot GPL licenc alatt lett kiadva), ami különlegessé teszi ezt az eszközt a területén.

A Flameshotnak egy feladata van: Képernyőképek készítése, és perfektül megcsinálja. Erősen javasoljuk, hogy ha használni fogod ezt az eszközt a munkád során, akkor adj valami hozzájárulást a fejlesztőnek a PayPal fiókján keresztül.

Forrás: Flameshot Is An Amazing Screenshot Tool.